Pár évtizeddel ezelőtt még gyakran lehetett látni az isztambuli utcákon a serbet árusokat. Akkoriban készítettem is egy jó fényképet egy szépen beöltözött fiatalemberről, remélem, egyszer még előkerül az a fotó, és be tudom majd mutatni. Addig is tessék megelégedni azzal, hogy elmondom, nálunk mostanában hogyan készül az ahhoz hasonló innivaló. (Mellesleg a serbetféleségekről a magyarországi látogatásairól is jól ismert Evliya Cselebi számol be. Na, nem a pécsi tapasztalataira gondolok, hanem az anatóliai utazásai során szerzett ismereteire. Ezekről azt írta: sokféle serbetet készítettek régen arrafelé és mind mind nagyon finom volt.)
Az alapanyag lehet például meggy (törökül visnye) vagy például a szilva (törökül erik), amit mi leginkább a piacon szoktunk megvásárolni. De lehet fehér vagy fekete szeder is, ami ugyancsak nagyon népszerű errefelé. Bár otthon a szederfákra biztosan sokan úgy gondolnak, mint tipikus magyar fákra, melyek a 60-as évek közepe táján még ott sorakoztak az utak mentén, a selyemhernyó-tenyészetek nem kis örömére. Annak idején magam is nyestem, vágtam és hordtam haza a falánk kis jószágoknak a szép leveles ágakat. Emlékszem, igen jól kerestem vele. Kár, hogy mostanában a hazai politikusoknak nincs semmi hasonló jó ötlete, amivel a családokat ki lehetne húzni a bajból, amivel lehetne kicsit enyhíteni a gazdasági válságot. Csak a folyamatos és szűnni nem akaró szájkarate van!
Tehát, visszatérve a serbetre. 1 kg gyümölcshöz általában 2 kilogramm cukor kell és ízlés szerint egy egész, vagy egy fél citrom leve.
A gyümölcsöt jó alaposan megmossuk, esetleg több vízben is. A meggyet megszabadítjuk a szárától, tetejére borítjuk a cukrot és annyi vízben, hogy ellepje, feltesszük főni. Pár perc forralás után, elzárjuk alatta a lángot, és kész is. Hűtve fogyasztható!
Szőlő serbet
Hozzá valók:
1 pohár mazsola szőlő
2 darab kisebb fahéj
1 kiskanál szegfűszeg
1 kávés csészényi rózsavíz
1 pohár cukor
Elkészítés:
A mazsolát, a fahéjat és a szegfűszeget 8 pohár vízben felfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd az egészet leszűrjük. Ezután hozzá adjuk a rózsavizet és a cukrot. Jó alaposan összekeverjük, behűtjük és hidegen kínáljuk.
Az alapanyag lehet például meggy (törökül visnye) vagy például a szilva (törökül erik), amit mi leginkább a piacon szoktunk megvásárolni. De lehet fehér vagy fekete szeder is, ami ugyancsak nagyon népszerű errefelé. Bár otthon a szederfákra biztosan sokan úgy gondolnak, mint tipikus magyar fákra, melyek a 60-as évek közepe táján még ott sorakoztak az utak mentén, a selyemhernyó-tenyészetek nem kis örömére. Annak idején magam is nyestem, vágtam és hordtam haza a falánk kis jószágoknak a szép leveles ágakat. Emlékszem, igen jól kerestem vele. Kár, hogy mostanában a hazai politikusoknak nincs semmi hasonló jó ötlete, amivel a családokat ki lehetne húzni a bajból, amivel lehetne kicsit enyhíteni a gazdasági válságot. Csak a folyamatos és szűnni nem akaró szájkarate van!
Tehát, visszatérve a serbetre. 1 kg gyümölcshöz általában 2 kilogramm cukor kell és ízlés szerint egy egész, vagy egy fél citrom leve.
A gyümölcsöt jó alaposan megmossuk, esetleg több vízben is. A meggyet megszabadítjuk a szárától, tetejére borítjuk a cukrot és annyi vízben, hogy ellepje, feltesszük főni. Pár perc forralás után, elzárjuk alatta a lángot, és kész is. Hűtve fogyasztható!
Szőlő serbet
Hozzá valók:
1 pohár mazsola szőlő
2 darab kisebb fahéj
1 kiskanál szegfűszeg
1 kávés csészényi rózsavíz
1 pohár cukor
Elkészítés:
A mazsolát, a fahéjat és a szegfűszeget 8 pohár vízben felfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd az egészet leszűrjük. Ezután hozzá adjuk a rózsavizet és a cukrot. Jó alaposan összekeverjük, behűtjük és hidegen kínáljuk.
Merhaba!
VálaszTörlésNem is tudtam, h "gasztroblogger" lettem! Az még ugyse voltam... ha én ezt a klubban elmesélem...