Isztambulban lakunk. A feleségem török és magyar vagyok. A mi török konyhánk - Bizim Türk Mutfağımız - egy a törökországi konyhák közül... hogy milyen az talán majd kiderül ebből a blogból - insallah!
Előbb azonban egy kis általános bevezető:
A török konyha egyik fő sajátossága a sokszínűség, a változatosság és a gazdag ízvilág. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy minden tájegységnek megvan a maga sajátos jellemzője. Például a Fekete-tenger melléki terület (Trabzon, Rize, Samsun, Sinop, Kastamunu stb.) jellegzetességei közé tartoznak a kukoricából, a káposztafélékből, a tengeri halakból készült ételek, illetve a vaj, a tehéntejből készült sajtféleségek használata. (A középső képen egy eredeti, hamisítatlan Meryen yenge féle kukoricakenyér!) Az Égei-tenger vidéki konyhákban főképp olívát használnak, a húsféleségek közül a kecskehúst kedvelik legjobban, sok ételhez használnak paradicsomot. Az anatóliai konyha fő jellegzetessége a sokféle növény használata. Köztük olyanoké is, amelyeknek magyar megfelelője teljesen ismeretlen.
A török konyha másik fő sajátossága, hogy igen népszerűek a különféle roston sült húsok, a sokféle zöldségből és gyümölcsből készítenek salátákat, és igen kedveltek a joghurtok, amelyet alapanyagként is felhasználhatók a legkülönbözőbb ételekhez. A terített asztalon (legyen szó akár reggeliről, ebédről vagy vacsoráról) rendszerint többféle ételféleséget is felvonultatunk. Még a leginségesebb időkben is van választék! És mindig ott van az asztalon a friss kenyér, és a víz is. A törökök a világ legnagyobb kenyérfogyasztói, ami nemcsak azt jelenti, hogy sok kenyeret, és szinte mindenhez kenyeret esznek, hanem azt is, hogy nagyon sokfélét. (Az alsó képen: kedvencem a báránysült krumplival.)
A főétkezés Törökországban is leginkább a levessel kezdődik, akárcsak Magyarországon. Ezt követik a húsételek; ezekhez gazdag zöldségválaszték kerül az asztalra. Az ebédet (néha a reggelit és a vacsorát is!) édességgel fejezzük be. Ez itteni szokás: a törökök nagyon édesszájúak!
Receptjeinket - a mindennapi gyakorlat és tapasztalat alapján - igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy azok a Magyarországon megtalálható nyersanyagokból is elkészíthetők legyenek, de azért jellegzetesen török ízeket kapjunk.
Jó étvágyat! Afiyet olsun!
Előbb azonban egy kis általános bevezető:
A török konyha egyik fő sajátossága a sokszínűség, a változatosság és a gazdag ízvilág. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy minden tájegységnek megvan a maga sajátos jellemzője. Például a Fekete-tenger melléki terület (Trabzon, Rize, Samsun, Sinop, Kastamunu stb.) jellegzetességei közé tartoznak a kukoricából, a káposztafélékből, a tengeri halakból készült ételek, illetve a vaj, a tehéntejből készült sajtféleségek használata. (A középső képen egy eredeti, hamisítatlan Meryen yenge féle kukoricakenyér!) Az Égei-tenger vidéki konyhákban főképp olívát használnak, a húsféleségek közül a kecskehúst kedvelik legjobban, sok ételhez használnak paradicsomot. Az anatóliai konyha fő jellegzetessége a sokféle növény használata. Köztük olyanoké is, amelyeknek magyar megfelelője teljesen ismeretlen.
A török konyha másik fő sajátossága, hogy igen népszerűek a különféle roston sült húsok, a sokféle zöldségből és gyümölcsből készítenek salátákat, és igen kedveltek a joghurtok, amelyet alapanyagként is felhasználhatók a legkülönbözőbb ételekhez. A terített asztalon (legyen szó akár reggeliről, ebédről vagy vacsoráról) rendszerint többféle ételféleséget is felvonultatunk. Még a leginségesebb időkben is van választék! És mindig ott van az asztalon a friss kenyér, és a víz is. A törökök a világ legnagyobb kenyérfogyasztói, ami nemcsak azt jelenti, hogy sok kenyeret, és szinte mindenhez kenyeret esznek, hanem azt is, hogy nagyon sokfélét. (Az alsó képen: kedvencem a báránysült krumplival.)
A főétkezés Törökországban is leginkább a levessel kezdődik, akárcsak Magyarországon. Ezt követik a húsételek; ezekhez gazdag zöldségválaszték kerül az asztalra. Az ebédet (néha a reggelit és a vacsorát is!) édességgel fejezzük be. Ez itteni szokás: a törökök nagyon édesszájúak!
Receptjeinket - a mindennapi gyakorlat és tapasztalat alapján - igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy azok a Magyarországon megtalálható nyersanyagokból is elkészíthetők legyenek, de azért jellegzetesen török ízeket kapjunk.
Jó étvágyat! Afiyet olsun!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése