Mi magyarok, rendkívül büszkék vagyunk a konyhaművészetünkre. Ám, ha valaki – például hozzám hasonlóan – keletre vetődik, netán több évet is eltölt az itteni ízek, az itteni konyhaművészet, a különféle ételféleségek kóstolgatásával, gyakorlati megismerésével, csakhamar rájön (vagy rájöhet – ha van hozzá kellő érzéke, szeme és füle), bizony sok a hasonlóság a keleti és a magyar konyha, illetve a magyar ételek és a keleti ételek között.
Amikor keleti konyháról beszélek természetesen nem csupán a törökországi, és még csak nem is egyedül a török konyha kizárólagos remekeire gondolok. Nem tudom közismert-e odahaza, hogy Törökországban épp úgy, mint a trianoni békediktátummal megcsonkított mostani kicsinyke Magyarországon is (de korábban a Kárpát-medencei Történelmi Nagy Magyarországon kiváltképp) sokféle nemzet, nemzetiség élt, és azoknak sokféle ételkészítési szokása volt. Arról, most szándékosan nem szólok, hogy az Árpád-házi királyok idején egy másik magyar királyság is létezett a Kaukázusban. Izgalmas kutatási téma lehetne – szerintem – a (csak nevében) Magyar, Tudományos Akadémia büszke tudósainak, hogy a sok értelmetlen és felesleges kutatás mellett egyszer valaki például arra vállalkozna, hogy kifürkészné milyen ételek élnek ma is tovább azokon a terülteken, amelyről a Sánta Timúr (Timur Lenk) annak idején szétkergette a keleti (a kaukázusi és a többi) magyarságot.
Mert a nyelvészek, turkológusok, botcsinálta orientalisták ugye nyugodtan vitatkozhatnak, hogy a khazakistáni sztyeppén (helyes magyar szóval = füves pusztaságon) maradt madijarok, vagy madjarok, esetleg madzsarok, azok magyarok-e. Ettől azonban a világon semmi, de semmi sem változik, legfeljebb kiderül, hogy néhány (komoly) „szagértő” (egy muszlim barátom nevezte el így e szájkaratézó, semmirekellő népséget) még arra sem veszi a fáradtságot, hogy az e témát érintő, néhány száz évvel korábban, régi magyar nyelven írott könyveket megismerje, és megtapasztalja, hogy bizony ezen az újnak vélt elnevezések, az elfeledett keleti magyarságot illetően már akkoriban is használatban voltak. Az, hogy arab és cirill nyelvű sírköveken ma ugyanezek a nevek szerepelnek – letagadhatatlan bizonyítékként: fotók, képek vannak róla az interneten – azt bizonyítja – legalábbis számomra, hogy a nyugatra „tévedt” magyarságnak vagy elment, vagy még mindig nem jött meg teljesen az esze!A keleti – iszlám országokban – például a Törökországgal szomszédos Szíriában, Irakban, vagy Iránban számos, a magyarság által is ismert és szívesen fogyasztott ételféleséget ismernek. Valahol egyszer, korábban a lecsót, mint ilyet, már említettem. Most a különféle fasírtokról beszélek. Magyarországon is számtalan félét ismerünk, de – azt hiszem – az itteniek száma, és változatossága még nagyobb! Akár több könyvet is lehetne írni erről a témáról, a folytonos háborúskodás, vagy az álszent módon iraki (afganisztáni) „újjáépítésnek” nevezett katonai megszállás híreinek gyarapítása helyett. De, gondolom, senki sincs, aki egy ilyen „haszontalan” kiadványt, vagy kutatási témát megfinanszírozna!
Mindezek után lássunk valami kézzelfogható (esetleg az ügyesebbek által) ki is próbálható receptet:
IZMİR KÖFTE REÇETESİ - (RECIPE)- Izmiri fasirt
MALZEMELER: - INGREDIENTS:- HOZZÁVALÓK
500 gram kıyma – 500 gr. ground lamb – 50 deka darált bárányús
4 dilim bayat ekmek içi - 4 slices crumbed stale bread (white only)- 4 szelet fehér kenyérmorzsa
soğanın özel suyu - The juice of 2 cooking onions-2 főtt vöröshagyma turmixolva
diş sarımsak - 2 cloves of garlic - crushed- 2 szegfűszeges fokhagyma-zuzva
1 adet yumurta - 1 egg- 1 tojás
1 çay kaşığı kimyon - 1 teaspoon cumin- 1 teáskanál örölt kömény
ince kıyılmış maydonoz - finely chopped parsley-apróra aprított (vágott) petrezselyem
yağ - cooking oil- 1 kanál oliva olaj
SOSU İÇİN: - FOR THE SAUCE:- A szósz
2 çorba kaşığı domates salçası - 2 soup spoons concentrated tomato paste-2 leveses kanál paradicsompüré
2 çorba kaşığı un - 2 soup spoons flour - 2 leveses kanál liszt
2 çorba kaşığı tereyağı - 2 soup spoons butter-2 kanál vaj
2 su bardağı su - 2 tumblers water - 2 vizes pohár viz
tuz - salt- só izlés szerint
Remélem nem hagytam ki semmit a felsorolásból, az elkészítési módról pedig azért nem írok semmit. Mert feltételezem, h egy köftét (egy fasírtot) bárki el tud készíteni. Aki teljesen kezdő, az nyugodtan vegyen elő egy kézikönyvet és nézze meg a fasírt készítése címszót.
Amúgy, jó étvágyat! Vagyis: Afiyet olsun!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése